Mi azonban egy idő után mégis továbbálltunk, hogy időben érkezzünk következő állomásunkra, a Kislánykertbe. Itt a vállalkozó szelleműek pálcikababát, virágkoszorút, tarisznyát, karkötőt varázsolhattak maguknak, vagy kirpróbáhatták a kosár-körhintát, a gólyalábat, építhettek vasutat, s akár bábozhattak is. Miután mi is alaposan kivettük részünket a feladatokból, innen is továbbálltunk.
Ispánkon Illés Judit festőművész meseszép és fenyőillatú gerendaházát, valamint festményeit csodálhattuk meg elsőként.
Ezután egy következő érzék stimulálása következett a kézműves csokoládéműhelyben. Erős György ízrestaurátor szemléletes és lendületes előadása után mi sem tudtunk ellenállni az édes csábításnak.
Az érzékek kényeztetésének következő állomását a viszáki szeszfőzde jelentette, melyet már messziről elárult jellegzetes illata. A cseresznye, alma, körte képviselte a tiszta pálinkákat, de lehetett kóstolni ágyas diót, málnát, meggyet és szamócát is. A kóstolás közben pedig alapos ismertetést hallhattunk a pálinkafőzés folyamatáról, ha már a szemléltető eszközök helyben voltak.
Mivel még volt egy kicsi a délutánból, így a kerámiafestésre is benéztünk, ahol számos gyerek és felnőtt szorgoskodott ecsettel a kezében. Mi is beültünk persze a sorba.
Mire végeztünk, nyakunkon volt a zivatar. Gyorsan biciklinyeregbe pattantunk tehát és a legrövidebb erdei úton iszkoltunk haza. Szerencsére az eső másik utat választott. Vacsora után tehát még lekerekeztünk a Malomhoz, ahol ma a népzenéé volt a színpad. Táncház és koncertek váltogatták egymást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése