Programokkal zsúfolt hétvége van a hátunk mögött. Ballagás, Anyák
Napja, Nagy Futam, Majális. De mindezek eltörpülnek a Környezet- és Természetvédő Szervezetek XXVI. Országos Találkozója mögött, melynek idén
Őriszentpéter adott otthont.
A korán érkezők április 29-én, pénteken délelőtt szakmai
tanulmányúton vehettek részt. A kínálatban több érdekes program is szerepelt.
Erdők, vizek, gyógynövények és méhészet, túra valamint a hegy levének kóstolása
egyaránt lehetőségként kínálkozott.
Mi már a regisztráció során a sokat sejtető
„az oszkói édes vidék” nevezetű programot választottuk és nem csalódtunk.
Kovács István, az oszkói Hegypásztor Kör elnöke - akivel, mint kiderült, együtt koptattam az egyetem padját a területfejlesztés szakirányon húsz esztendővel ezelőtt - volt kísérőnk a verővényes
napsütésben. A túra szerencsére még kétéves kislányunk számára sem bizonyult
megerőltetőnek, mert István egy-egy hosszabb története és két látnivaló között
mindössze pár métert kellett haladnunk. A Kneipp témaút és a kis kápolna között
megtett "túra" során megismerhettük a Hegypásztor Kör történelmét, tevékenységét,
pincementési tevékenységüket, a zsupfedél készítésének titkait, s mindezek
mellett megkóstolhattuk a hegy levét és hozzá a kemencében sült langallót.
Miután ettünk, ittunk és jól múlattuk az időt, még ellátogattunk kísérőnkkel az
Édes Vidék cukrászműhelybe is. Itt a szigorú élelmiszerbiztonsági követelmények
által megkívánt beöltözést követően végigjártuk az alapanyagok útját a
beérkezéstől a késztermékig. Utóbbiból egy bőséges kóstolót is kaptunk, hogy
saját véleményt alkothassunk a nemrég indult műhely hozzáértéséről az
egészséges és minőségi finomságok elkészítése terén.
Az már csak hab volt a
tortán, hogy a régi iskolaépület másik részében még próbaüzem alatt álló
közösségi gyümölcsfeldolgozóba is bepillanthattunk és az elmúlt napon készült
almalekvárból kóstolót is kaptunk.
A szakmai programok végeztével minden csoportnak volt
elegendő ideje, hogy visszatérjen az őriszentpéteri bázisra, ahol délután fél
ötkor a hivatalos megnyitóval kezdetét vette az Országos Találkozó. Erről és az
ezt követő, az „Ökológiai válság mint az énképünk válsága” érdekes címet viselő
plenáris beszélgetésről sajnos nem rendelkezem saját benyomásokkal, mert
egyéniségét bontakoztató kislányunkkal töltöttem az időt az udvaron. Így viszont
megismerkedhettem néhány érdekes emberrel és a DESCA néven futó zsíroskenyér
számtalan változatával. Az esti szakmai szekciók és a kulturális programok helyett pedig a
fürdetés, esti mese, fektetés hármasában vettünk részt a párommal.
Szombaton a délelőtti szakmai konferenciákkal párhuzamosan a
helyi termelői piac kibővítésével zajlott a Zöld Majális. Ezen lehetőséget
kaptak a résztvevő szervezetek a bemutatkozásra, a gyerekek pedig számos helyen
élhették ki kreatív vagy játékos hajlamaikat. Az iskola épületében még egy
rövid bábelőadás is az ő szórakozásukat szolgálta. Szerencsére ezen a napon is
kegyeibe fogadott bennünket az időjárás. A kellemes napsütés egész napon át
kitartott, feledtetve, hogy szerdán még havazott a térségben és az előző
éjszakák egyikén a mínusz kilenc fok következtében a virágzó almafák, a dió,
valamint a szőlő mind a fagy áldozatai lettek.
Ebéd után újabb plenáris ülés következett V. Németh Zsoltkörnyezetügyi államtitkárral, aki a környék, Oszkó szülötte. A plenárist követő
újabb szakmai szekciók és a zöld civilség fejlődését több témában boncolgató
kiscsoportos beszélgetéseket követően fél hétkor került sor a Májusfaállításra.
A hatalmas, felkopaszított fenyőt markos férfiak létrák segítségével emelték
helyére, majd vastag rönkökkel peckelték ki a helyén. Közben Lajtmann Csaba ismertette
a jelenlévőkkel a májusfára erősített szalagokra írt zöld üzenetek szövegét. A
fa felállítása miatt szinte minden résztvevő megjelent, így alkalmas volt az
idő a csoportkép elkészítésére is. Egy kicsit persze várni kellett, míg a Dráva
Szövetség a Dráva szabad folyásáért kampányoló autója szabad teret hagyva a
fényképezéseknek elhagyta a központi teret.
Este kulturális programokkal folytatódott a közösségi
együttlét. A Reflex Egyesület megrendelésére a Kajárpéci Vízirevű által
készített, A dzsungel könnye – avagy: Többet ésszel, mint láncfűrésszel című
előadás fergeteges sikert aratott, feledtetve a csúszást, amit az Egy jó ügypályázati felhívás díjátadójának korábbra helyezése okozott. A színielőadást
követően pedig az LXear együttes szórakoztatta a nagyérdeműt hajnalig.
A vasárnap reggel ismét borult idővel köszöntött be és az esőre
sem kellett sokat várni. Az OT záró plenáris ülésével párhuzamosan számos
programlehetőség várta most is az érdeklődőket, melyek keretében a környék
kulturális és természeti értékeibe nyerhettek bepillantást. A szőcei láprét, a
veleméri templom, a szalafői erdőrezervátum és a pityerszeri műemlék együttes
mind a lehetőségek között szerepelt. A sportosabbak pedig egy a szlovén részre
is átmerészkedő kerékpártúrán vehettek részt a helyi kerékpáros egyesület szervezésében.
Mindezeket követően nem volt más hátra, mint búcsút venni
egymástól és a helytől és reménykedni, hogy jövőre veletek újra – persze nem
ugyanitt.
