Inkább továbbálltunk, s a Papszerben útba ejtettük az Őrségi ízek portáját. Ildikó, a háziasszony a nagy sürgés-forgás közben is időt szakított ránk, hogy a helyben készülő dödölle és málé receptjét, valamint a készítés apró fortélyait megossza az érdeklődőkkel. Az ízeket tapasztalva én is gyarapítottam az érdeklődők sorát. Ildikó férje addig a szomjas férfinépet kóstoltatta az Élet-vízzel - körte és szilva pálinkával -, melyet stílusosan a kútban tartott.
Sajnos soká nem tudtunk időzni, mert Orfaluban a gyógynövénynap gazdag programja várt minket. Legalábbis ezt gondoltuk. Sajnos a szervezők nem párhuzamos, hanem egymás utáni témákban gondolkodtak, s mivel a gyógynövény túrán résztvevők még nem értek vissza, így nem volt esemény a Teaház és fűszertárban. Ráadásul azt sem tudták megmondani, hogy a programhoz képest eddig közel egyórányi csúszás végül mennyi lesz. Miután körbejártam a kissé elhanyagolt gyógynövény ágyásokat és már az idelátogató kutyások is mind elmentek négylábú barátaikat is magukkal víve, mi is jobbnak láttuk továbbállni.
Gyenes Csilla és Galambos Gyula kárpótolt aztán minket Méhek és gyógyfüvek programjukkal. A délután első felében Csilla kalauzolt végig a birtokon, megállva fáknál és lágyszárúaknál, ismertetve azok hasznát egy esetleges katasztófa helyzetben. Közben birtokuk történetével, jövőbeli terveikkel is megismertetett minket.
A helyben készült ebéd - mi langallót ettünk, de volt leves, paraszt-tál, parázskrumpli, miegymás is - után Gyula szolgáltatta a délutáni programot a méhes és a méhek életmódjának bemutatásával. Mindketten olyan élvezetesen meséltek, hogy elrepült a délután egy szempillantás alatt. Indulás előtt még megszemléltük Csilla teakeverékeit, lekvárjait és megkóstoltuk Gyula mézeit.
Mire leértünk ismét a Teaházhoz, már híre-pora sem volt, hogy sor került itt esetleg bármiféle programra az elmúlt négy órában. Csupán az eldugult illemhelyből volt sejthtő, hogy nagyobb embertömeg járt itt előttünk. Mi is indultunk tehát haza. Szalafőn beurottunk még az Őrszem fogadóba szokásos évi egy Őrségi gombalevesünket elfogyasztani, majd kissé körbejártuk a vélhetően még mindíg nem üzemelő, bár láthatóan teljesen kész Meseházat. Pályázati támogatásból végzett kivitelezésének a tábla szerint öt éve kellett volna befejeződnie, de a lezárt parkolóban feltörő gyom azt mutatta, hogy teljes berendezettsége ellenére sem használják. Vagy nagyon ritkán. Kár, mert ami kint látszik, abból úgy tűnik, hogy a gyerekek kedvence lenne.
Őriszentpéteren viszont a Batha birtok gyermek játékai továbbra is az aprónép kedvencei. Talán ezért is hagyták kint estére őket.
Számunkra viszont az esti programot Berecz András előadása jelentette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése